Az én történetem

A nevem magában rejti hivatásomat, küldetésemet: Éva - életadó, éltető nő. Az élet értelmének lázas keresése jellemezte ifjúságomat, és mikor sok küzdelem után én magam kezdtem rátalálni, az mozgatott, hogy ezt az életreszóló erőforrást másokkal megosszam.

Nem érdekel semmi más, csak az élet, ami életet szül, ami életre nevel, amiből értelmes, értékes élet, vagyis örökélet fakad.

Feleségként, négy (ma már felnőtt) gyermek édesanyjaként, friss nagymamaként boldogan szolgálom az életet, igyekszem segíteni, hogy a rámbízottak életerősek, életigenlőek legyenek, a jég hátán is megéljenek, az életkedv, a derű csillogjon a szemükben. Más házaspárokat is segítünk ebben férjemmel, közösségeimmel a Házaspárok útja, a Szerelmi 7 próba programsorozat, a Párkapocs Műhely által.

Újságíróként, könyvkiadói szerkesztőként (interjúkötetek Böjte Csabával, az édesanyjával, Böjte Juliannával, füves könyvek, családpedagógia írások által) az emberek életbevágó kérdéseire szeretnék válaszokat felmutatni, elsősorban nem elméleti tudásanyagot, hanem sok-sok életpéldát, életadó szavakat. Nem receptet adni, tuti biztos királyi utakat mutatni, hanem svédasztal-szerűen felkínálni a különféle működő megoldásokat, értékeket, hogy az olvasó láthassa, a problémákkal nincs egyedül, és eldönthesse, nála mi válik be, és mi az, amiből nem kér.

Mentálhigiénés segítő szakemberként segítem a hozzám fordulókat elindulni és végighaladni azon az úton, melyen eljuthatnak a minél teljesebb, kiegyensúlyozottabb, örömtelibb élet megélésére. Magam is megtapasztaltam, hogy ez az út lehet fájdalmas, félelmetes és nehéz, de azt is, hogy a veszteségek, a sebek a kegyelem betörési pontjai lehetnek, ahol a Jóisten gyakran küldetést ad. Igyekszem a megtört, a megbicsaklott életet szerető jelenléttel, megértéssel, a gyógyulásban, a növekedésben való hit bizalmával felemelni.

Életem mindhárom fontos területén szerzett tapasztalataimat (család, írás, lelki segítés) ötvözöm egyik szívügyemmel, amelynek a Memoár tollbamondva - életútravaló nevet adtam, amelybe Önt is szeretettel hívom. Hiszem, hogy úgy tudunk jó gyümölcsöt teremni, ha gyökereinkből táplálkozunk, melynek alapja a származási család, ha múltunkkal tudatosan szembenézünk. Megismerjük a családi lelki hagyatékunkat, örökségünket, a gyenge ill. az erős pontokat, és tudatosan döntünk arról, melyek azok, amelyek életadó hamubasült pogácsaként táplálnak és erősítenek minket, és melyek azok, amelyek kövekként lehúznak, amelyeket le kell tennünk, mert akadályozzák boldog és szabad előrehaladásunkat életutunkon. Az életútravaló elmesélése, megismerése segít abban, hogy rejtett tartalék erőforrásainkat megtaláljuk, és a múltat elfogadva, a lelki mozgatórugóinkát megértve, érzelmeinket erőforrásként használva tudatosan éljünk a jelenben és reményteli szívvel tekinthessünk a jövője felé.

Bár munkáimból látható, hogy keresztény szemléletű szakember vagyok, bízom benne, ez nem riasztja el azokat sem, akik nem vallják magukat vallásosnak. Magam is hit nélkül nőttem fel, otthon vagyok az ő világukban is. Emberként és szakemberként igyekszem mindent megtenni, hogy segítsek mindazoknak, akik bizalommal fordulnak hozzám.

Végül egy személyes történet: édesanyám rendkívül színesen tudott mesélni életéről, gyerekkori csínyeiről, bármiről, ami történt vele. Bár számtalanszor meghallgattuk, régebben kívülről fújtam ezeket, néha már kicsit untam is, de mindenképpen meg akartam őrizni az ő sajátos szófordulataival. 2013-ban hirtelen megtudtuk, hogy rákos beteg. Állapota egy-két hónap alatt egyre súlyosabb lett, de szellemileg tiszta volt. Megbeszéltük vele, hogy diktafonba elmeséli az életét. Hosszú órákig élénken mesélt, de kérte, hogy most még ne vegyük fel, mert most csak összeszedi a gondolatait, és majd legközelebb rögzítsük. Tiszteletben tartottuk kérését. Két nap múlva ismét próbálkoztunk. Már késő volt, alig tudott beszélni. Pár nap múlva elment. Pótolhatatlan veszteség a hiánya mellett az is, hogy nem rögzítettük az életmeséjét előbb. Szívesen segítek, hogy Ön ne kövesse el ezt a hibát.

Ha részletesebben kíváncsi a történetemre, olvasson tovább.